A memória és a kreativitás összefüggése – a tudósok Önt is bátorítják!

Az állatvilág evolúciójával szemben az emberiség egyik kimagasló érdeme, hogy mindenekelőtt az agyműködését fejlesztette tökélyre. Az agy evolúciója pedig lehetővé tette, hogy az ember kiemelkedjen az állatvilágból, ezzel szervezett társadalmat hozzon létre, történelmet írjon. Ennek a hosszú, lépcsőzetes fejlődésnek az alapköveit pedig agysejtjeink tették le a bennük rejlő titkok és a rejtélyes összefüggések sokaságával együtt.

A szüntelenül cikázó elektromos üzenetek hálózata

A tudomány állása szerint agyunkban mintegy 100milliárd agysejt lép egymással folyamatosan kapcsolatba, szállítja elektromos úton az információt. Azonban pusztán nem csak elektromos üzenetátvitellel terjed az információ. Két idegsejt között parányi rés is található, és ezen rések (szinapszis, azaz a sejtek közti kapcsolódási helyek) között kémiai ingerület átvivő anyagok közvetítésével terjed az üzenet az egyik sejtről a másikra.

A szinapszis modellezése

Az agyunkat behálózó kémiai üzenet átvivők legnagyobb részét a glutaminsav teszi ki, melynek feladata az, hogy a „gerjessz elektromosságot” tartalmú üzenetet vigye. Egyszerűen szólva tehát, ha nem lenne glutamin sav, akkor nem lenne elektromos információátvitel sem. Ráadásul az elektromos információátvitelnek mintegy 100 féle változata létezik, melyeket külön-külön kémiai üzenet átvivő anyagok koordinálnak. Már ez magában is őrjítően érdekfeszítő.

A dopamin (egy információ átvivő) például azt az üzenetet közvetíti, hogy „egyszerre több helyen gerjessz elektromosságot”. Konkrétan például, amikor egy vonzó személy felkelti a figyelmünket akkor dopamin termelődik. Agyunk több helyét is inger éri egyszerre, az elektromos üzenetátvitel aktivizálódik, és az agyidegsejtek beindulnak. Egy ingerületátvivő temérdek számú variációban kezdeményez információátvitelt a sejtek között. A legújabb kutatások azt igazolják, hogy ez a mozgatórugója annak a jelenségnek, hogy épp ebben a szüntelen mozgásban, egyfajta instabilitás pillanatában villannak be a nagy ötleteink, vagyunk kreatívak, válnak világossá és érthetővé az összefüggések, amiket eddig nem láttunk.

Az ötlet-bevillanásának a pillanata

A Kiotói Tudományegyetem Központi Kutatóintézetének csúcstechnológiai MRI készülékével megpróbálták rögzíteni a fent leírt pillanatot. A kísérletben részt vevők agya egy érdekes hasonlóságot mutatott: egyrészről, a „ráeszmélés” pillanatában mindenkinél azt tapasztalták, hogy egyszerre aktívak agyuk különböző részei. Másrészről pedig, a közös pont mindenkinél az volt, hogy a „ráeszmélés” egy nyugalmi, ellazult állapotban következett be.

Megállapítható tehát, hogy agyunk akkor sem pihen, amikor mi kikapcsoljuk gondolatainkat és relaxálunk. Sőt az agy funkcionális és strukturális területei aktívabbak nyugalmi állapotban. Ez az érdekes hálózat az ún. agyi default mode network, röviden DMN. A DMN tehát nyugalmi állapotban összerakja az agyunkban szétrepült „emlék-töredékeket” és ez az összerakás lenne az, amit mi „ötlet-bevillanásként” élünk meg.

A memória ajtajának kulcsa a titokzatos gyrus dentatus nevű szervünk zsebében van

Mi a memória? Miért tartjuk azt valakiről, hogy jó vagy rossz az emlékezőképessége? És hogyan tudjuk fejleszteni a memóriánkat? Ezekre a kérdésekre keresik a tudósok a választ és úgy tűnik, hogy jó úton járnak.

Már korábban is tudtuk, hogy az agynak a csikóhalra emlékeztető görbült formájú szerve, az ún. hippokampusz nélkülözhetetlen szerepet játszik az összetett információk, események memorizálásában. A memória melegágya tehát ez a szervünk, innen kerülnek aztán az idegsejtek az agykéregbe, ahol az életünk során emlékek formájában felhalmozódnak. Húsz évvel ezelőtt, a kaliforniai Salk Biológiai Tudományok Intézetének kutatója Fred Cage egy szenzációs felfedezést tett: az agyban igenis születnek új idegsejtek. És ennek helye nem más, mint a hippokampusz bejáratánál lévő gyros dentatus nevű szervünk.

gyros dentatus helye az agyban

Vagyis azzal, hogy itt új idegsejtek keletkeznek, új emlékeket, információt tudunk tárolni a memóriánkban. Az újonnan való memorizálás mechanizmusa tehát az, hogy a gyros dentatus közvetítésével megszületik a hippokampuszban lévő idegsejtek útvonala, ami nem más, mint az újonnan memorizált dolog.

A hippokampuszban lévő gyrus dentatus szemcsesejtjei

A felfedezésnek azért van óriási jelentősége, mert megcáfolta az agykutatás atyjának is tartott Ramon Cajal által felállított dogmát, mi szerint az agyban újonnan idegsejtek nem keletkeznek.

Lehet-e vajon az újonnan születő idegsejtek növekedését serkenteni? Tessék megkapaszkodni, mert igen, lehet! És hogy mivel? Nemrég derült fény a titokra: a hasnyálmirigy által termelt inzulinnal. A dél-karolinai egyetem professzorai bizonyították ezt kísérleteikkel: ha inzulin éri az agyat, akkor az idegsejtek növekedésnek indulnak, ha azonban nem, akkor a növekedés is lelassul vagy leáll. Ez tehát a kémiai háttér. De nézzük a másik hátteret is, hogyan járhatunk közbe közvetlenül mi magunk?

A legújabb kutatások rámutattak, hogy a gyrus dentatusban született új sejtek feladata a „finom különbségek osztályozása, majd ezek memorizálása”. Ha például az autónkat egy parkolóban hagyjuk, akkor (jobb esetben) meg tudjuk jegyezni, hogy hol van az autó és érte tudunk menni. Legközelebb, ha ugyanabban a parkolóban majdnem ugyanott – csak egy pici különbséggel máshol parkolunk, akkor megjegyezve a változást, ehhez alkalmazkodni tudunk. Ha azonban zavar keletkezik a gyrus dentatus sejtjeiben, akkor már nem tudunk kellően „válaszolni” a megváltozott helyzetre.

Memóriánk az öt érzék bevonásával együtt jön létre

Emlékezetünk természetesen nem csak a látottakat őrzi meg. MRI felvételek bizonyítják, hogy az 5 érzékszervünk által generált ingerek mindegyikére reagál a gyrus dentatus. Hogy hogyan, milyen módon történik ez? Az alábbi egyszerű példával lehet modellezni: pl. egy nap akár többször is készítünk magunknak kávét. Mondjuk egy nap egy barátunk megajándékoz egy különleges kávéfajtával, amiből kávét készítünk a szokásos kávéink mellé. A gyrus dentatus nélkül azonban nem jelentene ez semmit sem. Hogy miért? Mert a mindennapi kávéfogyasztást már megjegyeztük, ismerjük a kávénk színét, zamatát, illatát. Viszont, hogy a barátunk milyen kávét hozott nekünk, azt a gyrus dentatus sejtjei „jegyzik” meg az aroma, a szín stb. alapján. Igy tudunk különbséget tenni a megivott kávék között.

Hogyan éljük ingerekben gazdagon életünket annak érdekében, hogy memória kapacitásunkat növeljük?

A fenti gondolatmenetet folytatva már csak egy apró lépés van hátra a kérdés megválaszolásához: egyfelől minél többet kell mozognunk, másfelől pedig minél több ingerben kell részesítenünk a gyrus dentatus sejtjeit, hogy azok minél gyorsabban növekedjenek! Jó, jó de csak kevés embernek adatik meg, hogy pl. háromhavonta világkörüli útra induljon és szívja magába az ingereket. Mit tegyen akkor az átlagember? Van egy viszonylag olcsó, egyszerűnek mondható megoldás: tessék pl. videó játékokkal játszani. Persze csak mértékkel – mint mindent. Olyan élményekben részesítenek a modern komputer játékok és minden egyéb IT fejlesztés, ami az agy számára nagyszerű inger. De ha épp ezek a játékok nem kötnek le, akkor ha pl. szeretjük a filmeket próbáljunk meg olyan kategóriájú filmeket is nézni, amit eddig kevésbé tettünk. Vagy ne csak filmeket nézzünk, hanem olvassunk is. Olvassuk el az írott művet, amiből a film készült. És még sorolhatnám tovább.

Köszönöm a figyelmet.

SZERINTEM ÉRDEMES MEGOSZTANI...;-)

Mi jutott eszébe a poszt kapcsán?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük