Mert nem csak a meditációról van szó.
A lelki megkönnyebbülést nyújtó bár után, a fenti kérdésre a japáni Shizuoka (ejtsd: Sidzuoka) megyei Hamamatsu (ejtsd: Hamamacu) városból ismét egy buddhista szerzetes, Wakide Giyu (ejtsd: Vakide Giju) ad választ.
Azt gondolhatjuk, hogy a buddhista szerzetesek többsége egész nap csak üldögél, bogyókat fogyaszt és elvont dolgokról elmélkedik.
Ez persze egy nagy tévedés, legalábbis Japánban ez sosem volt, van, és a hagyományokat követve, sosem lesz így.
Ahogy azt a szerzetesek is tudják, a hosszú egyhelyben ülés nem tesz jót a szervezetnek. A zazen, vagyis a meditáció alkalmával azonban több órán keresztül mozdulatlan pózban ülnek a szerzetesek. Ezt tehát ki kell egyensúlyozni, az egész testet átmozgató és edző mozgásra van szükség. És erre a legkiválóbb edzésforma a padlótörlés. – mondja Wakide szerzetes, aki természetesen meg is adja az instrukciókat a művelet tökéletes végrehajtásához.
Figyelem, nem szabad csalni! Felmosómopp nem használható! A cél itt most nem a padló minél hamarabb és könnyebb megtisztítása, hanem a test átmozgatása. Amihez a felmosás egy eszköz. Vagyis nem egyszerűen egy edzőteremben emelgetjük a súlyokat vagy futunk a futópadon, aminek közvetett eredménye nincs, hanem közvetlenül (csak) a test edzésére irányul. A közvetett eredmény jelen esetünkben a padló tisztítása lesz.
Egyszerűen fogalmazva tehát: padlót mosunk egyszál ronggyal és egy vizes vödörrel úgy, hogy abból a lehető legjobb eredményt hozzuk ki a testünk edzését és egyúttal a padló megtisztítását illetően. Erre a japán nyelvben van egy szó, a shugyou.
A shugyou (ejtsd: sugjó) szónak több jelentésárnyalata is van. Ha megnézünk egy egynyelvű japán (egyszerűbb) értelmező szótárt, akkor az alábbi jelentésköröket találjuk:
- A megvilágosodás elérése érdekében a testnek és léleknek a megtisztítása valaminek a megtanulása, elsajátítása által. Illetve a buddhista tanok gyakorlása.
- Kolduló szerzetesként gyalogszerrel járni az országot.
- Valamilyen tudomány vagy művészet mély elsajátítása érdekében hosszú gyakorlás útján erőfeszítéseket téve tanulni, az elsajátítani valót teljes mértékben magunkévá tenni, azzal szinte eggyé válni.
A fenti értelmezésből a harmadik pontra fókuszálva és annak jelentését a mindennapokra is egy kissé ironikusan kiterjesztjük, shugyou tulajdonképp a munkába járás, a takarítás, a mindennapi főzés, ha azt erőfeszítésnek fogjuk fel valaminek az elnyerése érdekében. Igy ha nem bosszankodunk a tömött busz miatt, hanem úgy fogjuk fel, hogy ez is hozzátartozik a nagy EGÉSZhez, és a tömött busz is ad(hat) valami pluszt, amiből tanulunk valamit, akkor sokkal könnyebben kiegyezünk magunkkal a lelki békénk érdekében.
Visszatérve tehát Wakide szerzetes padlótörlési instrukcióihoz, fogjunk egy felmosórongyot és lehetőleg nagy terpeszben, földig hajolva mindkét kezünkkel a nedves rongyra helyezve a testsúlyunkat, kezdjük el nyomva törölni a padlót, közben pedig egyenletesen haladjunk a kijelölt irányban. A haladóbbak ezt a fázist akár futólépésben is megtehetik, úgy még dinamikusabb lesz a mozgás. A lényeg, hogy erőt kell kifejteni (azaz nyomni a padlóra a rongyot), ill. súroló jelleggel mozgatni a rongyot.
A test átmozgatása után következhet a zazen, azaz a meditáció. Úgy kell ülnünk a zazenben, mintha a fejünk tetejével nyomnánk a plafont. Ekkor van a gerincünk a legmegfelelőbb pózban ahhoz, hogy a vér a leghatékonyabban áramoljon a fejünkbe. Ha hozzászokunk a meditálás során a helyes testtartáshoz, akkor ezt a mindennapokban is folytatni fogjuk. Ezzel pedig növelhetjük a koncentrációs képességünket.
Miután pedig végeztünk a meditálással, töltsük fel energiával testünket. Együnk „okayu”-t (ejtsd: okaju), azaz híg, leveses rizskását, ami általában száraz rizsből, nagyjából tízszeres mennyiségű víz hozzáadásával készül. Kíméli a gyomrot, jót tesz a beleknek a könnyű megemészthetősége által, és átmelegíti az egész testet.
Köszönöm a figyelmet.
És Ön mit mond?