A Suzuki legenda főszereplői ismét találkoztak Japánban!

Helyszíni jelentés a boros pohár melletti nosztalgiázáson túl a japán-magyar kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeiről.

1990. január 13. a Magyar Suzuki születésnapja. Ugyanis ekkor írta alá Suzuki Osamu japán gyártulajdonos és az akkori Németh-kormány miniszterelnök helyettese, Medgyessy Péter a leendő magyarországi vegyesvállalat alapmegállapodását. Azóta pedig sok idő telt el, sokszor kelt fel a nap Japánban is. De a gyáralapítás emlékei nem fakulnak meg. Erről pedig Suzuki Osamu elnök (is) gondoskodik, többször elmondja, hogy hálás köszönettel „tartozik” Medgyessy Péternek, az ex-kormányfőnek.

Medgyessyt az évek során a japán oldal többször is invitálta Japánba, megfelelő alkalom viszont most nyílt csak 2018. áprilisában. Az egyhetes látogatás a baráti nosztalgiázás mellett lehetőséget kínált a volt magyar miniszterelnöknek arra, hogy többek között élőben kommentálja a magyarországi választási eredményeket, hogy kifejtse véleményét az EU lehetséges fejlődési alternatíváiról a világgazdasági változások tükrében és nem utolsó sorban, hogy támogatást kérjen a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének 150. évfordulóját ünneplő 2019-es emlékév programjainak megvalósításához.Jómagam a 7 napos látogatás második napján, a hivatalos találkozókban és vizitekben gazdag program-napon kísérhettem a volt miniszterelnököt és tolmácsolhattam szavait a japán oldalnak.

Milyen kép él Magyarországról egy japán parlamenti képviselő fejében?

Medgyessy érkezése napján, azaz április 8-án adta le voksát- a magyarországi szavazás alkalmából a tokiói magyar külképviseleten. A következő napon helyi tokiói idő szerint koradélután, már többé-kevésbé kialakult képe volt a választási eredményekről. Aznap hétfőn látogatást tett a japán gazdasági minisztériumban és a külügyminisztériumban is, ezt követően pedig egy rövid vizit erejéig a pénzügyminisztérium miniszterhelyettese is fogadta. A hivatalos látogatások természetesen nem csak a vendéglátó házigazda Suzuki Osamu közbenjárásával és személyes jelenlétével zajlottak, hanem a jelenlegi tokiói magyar nagykövet, Palanovics Norbert közreműködésével valósulhattak meg. A nagykövet minden hivatalos programra elkísérte Medgyessyt és természetesen megragadta az alkalmat arra, hogy felhívja hazánk értékeire a figyelmet, további japáni befektetőket toborozzon és nem utolsó sorban a jövő évi – fent említett programokra támogatást kérjen.

A japán parlament Japán-Magyar Baráti Tagozatának keddi közgyűlésén részt vett japán alsóházi képviselők egy kétoldalas japán nyelvű összefoglalóból kaptak képet hazánkról. Vajon mi áll egy ilyen kivonatban, amit japán hivatalnokok a japán képviselőknek állítanak össze?

A földrajzi adatok, gazdasági növekedés és a GDP egy főre eső értékének ismertetésén kívül a japánok fejében még most is azok az ismeretek, néhol sztereotípiák élnek, amelyek 20 évvel ezelőtt: középázsiai származásból fakadó közös eredet-érzés Japánnal, Magyarország a zene, a gyógyfürdők (pl. Hévíz) és a gasztronómiai értékek (pl. tokaji bor) országa, a magyarok kiváló tehetségeket, feltalálókat (pl. Rubik kocka), sportolókat adtak a világnak és Magyarország a visegrádi négyek tagországa. A belpolitikát és a gazdaságot stabilnak értékelik, ezeket a jelenlegi magyar kormány által a külvilág felé hivatalosan is kommunikált adatok alapján állították össze. Vajon a viszonylagos „változatlanság” mögött – ami bizonyos szempontból persze szerencsés, hiszen alapjában véve pozitív kép él az itteni fejekben hazánkról, milyen okokat lehet találni? Miért nem tud a világ és Japán az új magyar sikerekről?

A japán képviselőket szerfelett érdeklik azok az ún. közös problémák, melyekkel mindkét ország küzd: az öregedő társadalom, a népességcsökkenés (ez Japánban legfőképp az alacsony születési rátából fakad, ellentétben a magyarországi elvándorlással, amit tovább tetéz az alacsony születési szám) a munkaerő hiány és a bevándorlás. Tulajdonképpen nagyon sok ponton hasonlít a két ország és a magukat liberálisnak nevező japán politikusok többsége egyfajta megerősítést akar hallani arra nézve, hogy ugye mennyire „lehetetlen” és összeegyeztethetetlen az integráció. Japán szereti adaptálni külföldről az újdonságokat, azokat a dolgokat, amiket eddig Japán még nem próbált ki és nincs benne tapasztalata. Mint közismert, a távol-keleti ország világelső az elöregedő társadalmak között, ezért igazán ennek a problémának a kezeléséhez nincs megfelelő példaképe.

Medgyessy Péter nem győzi hangsúlyozni Magyarország politikai és gazdasági stabilitását – ami persze a befektetők szempontjából mindenekfelett álló.

Az alacsony társasági adó, a hatalmas EU piac, az olcsó de képzett munkaerő, az angolok uniós kilépése mind-mind vonzó elemek a hazánkba települt és települni vágyó külföldi befektetők számára.

A szemfülesebb képviselők rákérdeznek a problémára is: hogy kezeli (akarja kezelni) Magyarország az egyre súlyosbodó munkaerő hiányt? Nem lenne jobb mégis befogadni a bevándorlókat? Amíg Japán ezt a kérdést mindenekelőtt a nők és az idősek visszaintegrálásával (a munkaerőpiacra) gondolja megoldani, addig Magyarországon ez nem működik. Nincs bázis, amiből működne.

Suzuki Osamu elnök is megkapta a kérdéseket: miért éppen Magyarországot, az akkor még a szocializmusból a demokrácia irányába haladó, stratégiai szempontból rizikófaktoroktól egyáltalán nem mentes országot választotta a beruházásának célpontjává? És vajon miért döntött Medgyessy Péter a japán befektető mellett, és nem pedig egy uniós nyugati partner mellett?

A választ a 88 éves Suzuki Osamu nagyon egyszerűen foglalta össze: egy üzleti döntés meghozatalának motiválója egyharmad részben a racionalitás és kétharmad részben az üzletfelek személyes attitűdje. Hogy mennyire bízhatunk meg a másikban….

Egyszerű szavak ezek, de nagyon mély jelentéssel bírnak. Suzuki elnök úr pedig megbízott Medgyessy Péterben, aki megígérte neki, hogy a Suzuki Motor Corporate magyar projektje egy magyar állami támogatással bíró projekt is, és egy esetleges kormányváltás után sem fogja visszamondani a projektet az új kormány. A sikerhez vezető út tehát két oldalon múlt. Suzuki elnök a „sors akaratának” nevezi a Medgyessy Péterrel való találkozását – amiért újra és újra köszönetet mond a patinás japán étteremben tartott közös ebéd alkalmával is.

Az ebédet követően egy „birodalomba” tartunk, -ahogy Medgyessy Péter megnevezi az épületet, ami nagyon de nagyon magas és közvetlen földalatti összeköttetésben van egy nagy metróállomással, ahol 3-4 metróvonal is összefut. Csak a föld alatt egy legalább 5-8 perces gyalogtúra várja a látogatót, aki a Nikkei bilding (épület) mozgólépcsőjével lejut az alagsorba és átszelve az ott található étkezdéket, boltocskákat lejut a fent említett földalatti metró aluljárójába. A Nikkei bilding a Nikkei shimbun (a Japán Gazdaság napilapja) nevű gigászi médiavállalat épülete. Itt van egy rövid találkozó a „birodalom” elnökével, aki még sajnos nem járt személyesen hazánkban, de ha alkalma nyílik rá feltétlen el szeretne jutni. Suzuki Osamu elnök is igenlően helyesel és pár szó erejéig megerősíti Palanovics nagykövet kérését a 2019-es emlékév támogatásának érdekében. Suzuki elnök jelenléte a teremben egyfajta garancia mindkét fél számára, ezzel a kérés meghallgatásra talál.

A rövid találkozó után Medgyessy Péter egy kétórás vitafórummal egybekötött előadást tartott a Nikkei napilap által szervezett keretek között a japán érdeklődőknek, melyre – mint ahogy az az előadás előtt kiderült, kétszeres volt a jelentkezés.

Az előadás egyfajta párbeszéd formájában zajlott Medgyessy Péter és Suzuki Osamu között. Az ex-kormányfő legfőbb témája az Európai Unió volt, míg Suzuki elnök a 26 éves esztergomi gyár stabil termelését hangsúlyozta ki.

A japán autógyártó legbiztosabb európai bázisa Magyarország, ahonnan az európai piacra biztonságosan és zökkenőmentesen tud szállítani a gépkocsi gyártó óriás.

„Ezután is bizalommal vagyok Magyarország iránt” – hangzott el a mondat Suzuki elnök szájából

és ha egy pillantást vetünk a Magyar Suzuki Zrt. honlapjára, akkor meggyőződhetünk róla, hogy valóban milyen mértékben támogatja és járul hozzá a cég Esztergom város fejlesztéséhez és gyarapodásához. A Suzuki gyár jövőbeli fejlesztési tervein túl a környezetkímélő elektromos autók fokozott gyártása is szóba került, majd egy résztvevő nekiszegezte a magyar félnek a kérdést : Magyarország tervezi-e vajon a kilépést az EU-ból? Medgyessy Péter megnyugtatta a kérdezőt, hogy aggodalomra nincs oka és ezt mindenekelőtt a magyar választási eredményekkel is alátámasztotta.

A vendég és a vendéglátók a fárasztó napot egy kínai étteremben zárta, ahol mindenki kiengedhette a gőzt és levezette a napi fáradtságot. Ilyenkor a kötetlenebb hangulat lehetőséget ad a feleknek az oldottabb véleménynyilvánításra és a „kínosabb” kérdésekre, megjegyzésekre is.

„Abe (a jelenlegi japán miniszterelnök) már annyiszor megbotlott, de mégsem tud elesni?”

megjegyzés a vendéglátói oldalról a jelenlegi japán kormánypárt belföldi botrányaira utal és hogy képtelen érdemben megfelelően kezelni a helyzetet. Suzuki elnök egy dedikált példányt ajándékozott Medgyessynek a szigetországban eddig 130 ezres példányszámban elkelt könyvéből, melynek stílusosan „Én egy kisöreg vagyok, aki kis-és középvállalatot irányít” címet adta. Elmondta továbbá azt is, hogy a cég a fejlesztéseit a hamamacui központi gyárban végzi és míg az irodaépület szinte ugyanolyan, mint amikor megépült addig a gépeknek és berendezéseknek otthont adó gyárrészleg épületét gondosan karbantartják. És hogy miért?

„Mert az irodaépület nem termel hasznot, az ha beázik nem olyan nagy baj. De ha a gépek sérülnek, az bizony komoly kár” – hangzott az egyszerű válasz, az örökké tevékeny 88 éves elnök szájából.

Medgyessy Péter közvetlenségét és szívélyességét mutatja, hogy ez után a zsúfolt nap után, visszatérve a tokiói belvárosi szállodába volt még olyan kedves, hogy válaszolt nekem egy rövid interjúban. Elsősorban nem a visszavonult politikusra, a közéletről és a világ problémáiról alkotott véleményére voltam kíváncsi, hanem egy magyarra, aki épp Tokióban jár.

A volt miniszterelnökkel, a magánemberrel a fókuszban, készített 10 perces interjút az alábbi felvételen tekinthetik meg.

*Megjegyzés: Tokióban nem járnak európai értelemben vett villamosok, csak vonatok. Amire Medgyessy Péter utal a válaszában, az tehát vonat-, ill. metrókocsi, nem pedig villamos.

Köszönöm a figyelmet.

SZERINTEM ÉRDEMES MEGOSZTANI...;-)