A Suzuki legenda főszereplői ismét találkoztak Japánban!

Helyszíni jelentés a boros pohár melletti nosztalgiázáson túl a japán-magyar kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeiről.

1990. január 13. a Magyar Suzuki születésnapja. Ugyanis ekkor írta alá Suzuki Osamu japán gyártulajdonos és az akkori Németh-kormány miniszterelnök helyettese, Medgyessy Péter a leendő magyarországi vegyesvállalat alapmegállapodását. Azóta pedig sok idő telt el, sokszor kelt fel a nap Japánban is. De a gyáralapítás emlékei nem fakulnak meg. Erről pedig Suzuki Osamu elnök (is) gondoskodik, többször elmondja, hogy hálás köszönettel „tartozik” Medgyessy Péternek, az ex-kormányfőnek.

Medgyessyt az évek során a japán oldal többször is invitálta Japánba, megfelelő alkalom viszont most nyílt csak 2018. áprilisában. Az egyhetes látogatás a baráti nosztalgiázás mellett lehetőséget kínált a volt magyar miniszterelnöknek arra, hogy többek között élőben kommentálja a magyarországi választási eredményeket, hogy kifejtse véleményét az EU lehetséges fejlődési alternatíváiról a világgazdasági változások tükrében és nem utolsó sorban, hogy támogatást kérjen a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének 150. évfordulóját ünneplő 2019-es emlékév programjainak megvalósításához.Jómagam a 7 napos látogatás második napján, a hivatalos találkozókban és vizitekben gazdag program-napon kísérhettem a volt miniszterelnököt és tolmácsolhattam szavait a japán oldalnak.

Milyen kép él Magyarországról egy japán parlamenti képviselő fejében?

Medgyessy érkezése napján, azaz április 8-án adta le voksát- a magyarországi szavazás alkalmából a tokiói magyar külképviseleten. A következő napon helyi tokiói idő szerint koradélután, már többé-kevésbé kialakult képe volt a választási eredményekről. Aznap hétfőn látogatást tett a japán gazdasági minisztériumban és a külügyminisztériumban is, ezt követően pedig egy rövid vizit erejéig a pénzügyminisztérium miniszterhelyettese is fogadta. A hivatalos látogatások természetesen nem csak a vendéglátó házigazda Suzuki Osamu közbenjárásával és személyes jelenlétével zajlottak, hanem a jelenlegi tokiói magyar nagykövet, Palanovics Norbert közreműködésével valósulhattak meg. A nagykövet minden hivatalos programra elkísérte Medgyessyt és természetesen megragadta az alkalmat arra, hogy felhívja hazánk értékeire a figyelmet, további japáni befektetőket toborozzon és nem utolsó sorban a jövő évi – fent említett programokra támogatást kérjen.

A japán parlament Japán-Magyar Baráti Tagozatának keddi közgyűlésén részt vett japán alsóházi képviselők egy kétoldalas japán nyelvű összefoglalóból kaptak képet hazánkról. Vajon mi áll egy ilyen kivonatban, amit japán hivatalnokok a japán képviselőknek állítanak össze?

A kép Magyarországról a távol keleti országban: a Japán Külügyminisztérium az alábbiakra fókuszál.

A földrajzi adatok, gazdasági növekedés és a GDP egy főre eső értékének ismertetésén kívül a japánok fejében még most is azok az ismeretek, néhol sztereotípiák élnek, amelyek 20 évvel ezelőtt: középázsiai származásból fakadó közös eredet-érzés Japánnal, Magyarország a zene, a gyógyfürdők (pl. Hévíz) és a gasztronómiai értékek (pl. tokaji bor) országa, a magyarok kiváló tehetségeket, feltalálókat (pl. Rubik kocka), sportolókat adtak a világnak és Magyarország a visegrádi négyek tagországa. A belpolitikát és a gazdaságot stabilnak értékelik, ezeket a jelenlegi magyar kormány által a külvilág felé hivatalosan is kommunikált adatok alapján állították össze. Vajon a viszonylagos „változatlanság” mögött – ami bizonyos szempontból persze szerencsés, hiszen alapjában véve pozitív kép él az itteni fejekben hazánkról, milyen okokat lehet találni? Miért nem tud a világ és Japán az új magyar sikerekről?

A japán képviselőket szerfelett érdeklik azok az ún. közös problémák, melyekkel mindkét ország küzd: az öregedő társadalom, a népességcsökkenés (ez Japánban legfőképp az alacsony születési rátából fakad, ellentétben a magyarországi elvándorlással, amit tovább tetéz az alacsony születési szám) a munkaerő hiány és a bevándorlás. Tulajdonképpen nagyon sok ponton hasonlít a két ország és a magukat liberálisnak nevező japán politikusok többsége egyfajta megerősítést akar hallani arra nézve, hogy ugye mennyire „lehetetlen” és összeegyeztethetetlen az integráció. Japán szereti adaptálni külföldről az újdonságokat, azokat a dolgokat, amiket eddig Japán még nem próbált ki és nincs benne tapasztalata. Mint közismert, a távol-keleti ország világelső az elöregedő társadalmak között, ezért igazán ennek a problémának a kezeléséhez nincs megfelelő példaképe.

Az alsóházi képviselők Baráti Tagozatának közgyűlése utáni fotózásra készülődve…
Medgyessy Péter mellett a japán parlament Japán-Magyar Baráti Tagozatának elnöke, ill. Palanovics Norbert tokiói magyar nagykövet foglal helyet. Suzuki Osamu elnök pedig szívélyesen társalog az egyik résztvevő képviselőasszonnyal.

Medgyessy Péter nem győzi hangsúlyozni Magyarország politikai és gazdasági stabilitását – ami persze a befektetők szempontjából mindenekfelett álló.

Az alacsony társasági adó, a hatalmas EU piac, az olcsó de képzett munkaerő, az angolok uniós kilépése mind-mind vonzó elemek a hazánkba települt és települni vágyó külföldi befektetők számára.

A szemfülesebb képviselők rákérdeznek a problémára is: hogy kezeli (akarja kezelni) Magyarország az egyre súlyosbodó munkaerő hiányt? Nem lenne jobb mégis befogadni a bevándorlókat? Amíg Japán ezt a kérdést mindenekelőtt a nők és az idősek visszaintegrálásával (a munkaerőpiacra) gondolja megoldani, addig Magyarországon ez nem működik. Nincs bázis, amiből működne.

Suzuki Osamu elnök is megkapta a kérdéseket: miért éppen Magyarországot, az akkor még a szocializmusból a demokrácia irányába haladó, stratégiai szempontból rizikófaktoroktól egyáltalán nem mentes országot választotta a beruházásának célpontjává? És vajon miért döntött Medgyessy Péter a japán befektető mellett, és nem pedig egy uniós nyugati partner mellett?

A választ a 88 éves Suzuki Osamu nagyon egyszerűen foglalta össze: egy üzleti döntés meghozatalának motiválója egyharmad részben a racionalitás és kétharmad részben az üzletfelek személyes attitűdje. Hogy mennyire bízhatunk meg a másikban….

Egyszerű szavak ezek, de nagyon mély jelentéssel bírnak. Suzuki elnök úr pedig megbízott Medgyessy Péterben, aki megígérte neki, hogy a Suzuki Motor Corporate magyar projektje egy magyar állami támogatással bíró projekt is, és egy esetleges kormányváltás után sem fogja visszamondani a projektet az új kormány. A sikerhez vezető út tehát két oldalon múlt. Suzuki elnök a „sors akaratának” nevezi a Medgyessy Péterrel való találkozását – amiért újra és újra köszönetet mond a patinás japán étteremben tartott közös ebéd alkalmával is.

 

 

Hagyományos japán ételeket felszolgáló japán étterem bejárata, Tokió belvárosában egy  neves hotelben. Az éttermet egy a hagyományokat a jelennel ötvöző japán kert stílusú park veszi körül.

 

Az ebédet követően egy „birodalomba” tartunk, -ahogy Medgyessy Péter megnevezi az épületet, ami nagyon de nagyon magas és közvetlen földalatti összeköttetésben van egy nagy metróállomással, ahol 3-4 metróvonal is összefut. Csak a föld alatt egy legalább 5-8 perces gyalogtúra várja a látogatót, aki a Nikkei bilding (épület) mozgólépcsőjével lejut az alagsorba és átszelve az ott található étkezdéket, boltocskákat lejut a fent említett földalatti metró aluljárójába. A Nikkei bilding a Nikkei shimbun (a Japán Gazdaság napilapja) nevű gigászi médiavállalat épülete. Itt van egy rövid találkozó a „birodalom” elnökével, aki még sajnos nem járt személyesen hazánkban, de ha alkalma nyílik rá feltétlen el szeretne jutni. Suzuki Osamu elnök is igenlően helyesel és pár szó erejéig megerősíti Palanovics nagykövet kérését a 2019-es emlékév támogatásának érdekében. Suzuki elnök jelenléte a teremben egyfajta garancia mindkét fél számára, ezzel a kérés meghallgatásra talál.

A rövid találkozó után Medgyessy Péter egy kétórás vitafórummal egybekötött előadást tartott a Nikkei napilap által szervezett keretek között a japán érdeklődőknek, melyre – mint ahogy az az előadás előtt kiderült, kétszeres volt a jelentkezés.

 A Nikkei bilding aulája
Kilátás a Nikkei bilding felső emeleti ablakából Tokió belvárosára. A magasutak mellett rálátni a császári palotára is.

Az előadás egyfajta párbeszéd formájában zajlott Medgyessy Péter és Suzuki Osamu között. Az ex-kormányfő legfőbb témája az Európai Unió volt, míg Suzuki elnök a 26 éves esztergomi gyár stabil termelését hangsúlyozta ki.

A japán autógyártó legbiztosabb európai bázisa Magyarország, ahonnan az európai piacra biztonságosan és zökkenőmentesen tud szállítani a gépkocsi gyártó óriás.

„Ezután is bizalommal vagyok Magyarország iránt” – hangzott el a mondat Suzuki elnök szájából

és ha egy pillantást vetünk a Magyar Suzuki Zrt. honlapjára, akkor meggyőződhetünk róla, hogy valóban milyen mértékben támogatja és járul hozzá a cég Esztergom város fejlesztéséhez és gyarapodásához. A Suzuki gyár jövőbeli fejlesztési tervein túl a környezetkímélő elektromos autók fokozott gyártása is szóba került, majd egy résztvevő nekiszegezte a magyar félnek a kérdést : Magyarország tervezi-e vajon a kilépést az EU-ból? Medgyessy Péter megnyugtatta a kérdezőt, hogy aggodalomra nincs oka és ezt mindenekelőtt a magyar választási eredményekkel is alátámasztotta.

A NIKKEI napilap fényképes cikket közölt Medgyessy Péter előadásáról.

A vendég és a vendéglátók a fárasztó napot egy kínai étteremben zárta, ahol mindenki kiengedhette a gőzt és levezette a napi fáradtságot. Ilyenkor a kötetlenebb hangulat lehetőséget ad a feleknek az oldottabb véleménynyilvánításra és a „kínosabb” kérdésekre, megjegyzésekre is.

„Abe (a jelenlegi japán miniszterelnök) már annyiszor megbotlott, de mégsem tud elesni?”

megjegyzés a vendéglátói oldalról a jelenlegi japán kormánypárt belföldi botrányaira utal és hogy képtelen érdemben megfelelően kezelni a helyzetet. Suzuki elnök egy dedikált példányt ajándékozott Medgyessynek a szigetországban eddig 130 ezres példányszámban elkelt könyvéből, melynek stílusosan „Én egy kisöreg vagyok, aki kis-és középvállalatot irányít” címet adta. Elmondta továbbá azt is, hogy a cég a fejlesztéseit a hamamacui központi gyárban végzi és míg az irodaépület szinte ugyanolyan, mint amikor megépült addig a gépeknek és berendezéseknek otthont adó gyárrészleg épületét gondosan karbantartják. És hogy miért?

„Mert az irodaépület nem termel hasznot, az ha beázik nem olyan nagy baj. De ha a gépek sérülnek, az bizony komoly kár” – hangzott az egyszerű válasz, az örökké tevékeny 88 éves elnök szájából.

a kínai étterem Tokió „Váci utcájában”, azaz a Ginzán, ahol cápauszonyt is találunk a menüsoron.

Medgyessy Péter közvetlenségét és szívélyességét mutatja, hogy ez után a zsúfolt nap után, visszatérve a tokiói belvárosi szállodába volt még olyan kedves, hogy válaszolt nekem egy rövid interjúban. Elsősorban nem a visszavonult politikusra, a közéletről és a világ problémáiról alkotott véleményére voltam kíváncsi, hanem egy magyarra, aki épp Tokióban jár.

A volt miniszterelnökkel, a magánemberrel a fókuszban, készített 10 perces interjút az alábbi felvételen tekinthetik meg.

 

*Megjegyzés: Tokióban nem járnak európai értelemben vett villamosok, csak vonatok. Amire Medgyessy Péter utal a válaszában, az tehát vonat-, ill. metrókocsi, nem pedig villamos.

Köszönöm a figyelmet.

SZERINTEM ÉRDEMES MEGOSZTANI...;-)

Mi jutott eszébe a poszt kapcsán?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük